- Haver azért ez nem semmi!- nézett rám Harry.
Ma már legalább százszor elmondta ezt a mondatott. Már nagyon idegesített, de nem csak engem.
- Harold hagyd már abba!- vágta vállba Carmen.
- Selena után kéne mennem!- szóltam.
- Hallottad mit mondott az anyukájával szeretne lenni.- állt föl Zayn az asztalról.
- Igaza van Zaynnek, ha megnyugszik vissza jön!- ölelt át Carmen.
Teljes mértékben megértem Selt nehéz lehet neki. De nekem sem könnyű főleg, hogy apu titka miatt elválnak a szüleim. Hirtelen megszólalt a csengő.
- Nyitom!- mentem az ajtóhoz.- Selena hát vissza jöttél?!
- Igen muszáj beszélnünk!
Selena szemszöge:
Louis beengedett és nem foglalkozva senkivel és semmivel a szobájába mentünk.
- Ülj le!- invitált az ágyra.
- Louis megszeretném beszélni ezt az egészet!
- Ez jó ötlet!- mosolygott.
- Anyukám mindent elmondott és hát igaz. De mielőtt azt hinnéd, hogy anyukám rossz nő lenne mert elvette az anyukádtól az apukád akkor biztosíthatlak, hogy nem tudott rólatok!
- Tudom! Akkor megszeretnéd ismerni az apukánkat?
- Nem nem vagyok rá kíváncsi!- förmedtem Louisra.
- Tiszteletben tartom. De lenne itt még valami.
- Micsoda?
- Engem is elutasítasz mint testvéredet?
Könnybe lábadt a szemem annyira jól hangzik, hogy van egy testvérem.
- Mindig is szerettem, volna egy fiú testvért!- öleltem át.
Louis viszonozta az ölelésem és abban a pillanatban örömmel könyveltem el, hogy ennél jobb dolog nem történhetett, volna velem. Louissal lementünk és mindenki fürkészte az eseményeket.
- Mondjatok már valamit!- ugrott nekik Niall.
Louis megköszörülte a torkát majd ünnepélyes hangon válaszolt:
- Beszeretném mutatni nektek a negyedik húgomat!
Erre mindenki tapsolni kezdet Louis megpuszilta a fejem majd elment mert répa hiánya, volt. Én pedig oda trappoltam Zaynhez.
- Akkor most Montez vagy Tomlison?- ölelt át.
- Még mindig Montez!
Zayn elég feszült, volt. Persze próbálta játszani a lazát.
- Zayn valamit eltitkolsz előttem?
- Ennyire látszik?
- Eléggé!
Zayn levette a kezét a derekamról majd elfordult tőlem. Értetlenül néztem a hátát.
- Már vagy egy hónapja a menedzserünk előrukkolt egy meglepetéssel.
- Nem szereted a meglepiket?- kérdeztem.
- Most ebben a helyzetben nem. Turnézni megyünk!
- Még is hova? És egyáltalán mikor indultok?
- Amerikába és két nap múlva. Sok városba fogunk ellátogatni. És ahhoz sok idő kell.- hajtotta le a fejét.
- A sok idő mennyit jelent? Egy hét netán három?
- Három hónapot leszünk távol!
Mennyit? Három hónapot? Na ne! Az rengeteg idő! Három hónapig nélkülöznöm kell Zaynt?! Bent tartottam a levegőt mely idővel ki kívánkozott jönni így hát kifújtam. Sajnos nem csak a levegő hanem a könnyem is kijött.
- Skacok gyer..- jött be a nappaliba Harry.- Izéé Zavarok?
Zayn ránézett Harry vette a lapot és egyből eltűnt. Vissza térve arra, hogy " Harry vette a lapot" ide csak annyit, hogy még a hülye tudná, ha egy szerelmes pár sír akkor bizony zavar. Mély levegőt vettem majd megpróbáltam mosolyogni.
- Zayn ez hatalmas lehetőség neked illetve a fiúknak. A három hónap pedig hamar elmúlik!- miről beszélek? Három hónap a szerelmemtől lehetetlenség! Erre a gondolatra össze szorult a torkom itt bekellet látnom, hogy bizony zokogni fogok. Igazam lett. Zayn szorosan magához ölelt.
- Nagyon fogsz hiányozni!- simogatta a hajam.
- Te is nekem!- szipogtam.
Le törölte az arcomról a könnyem és az ajkát az ajkamhoz tapasztotta. Bár sose engedne el! De sajnos tudtam, hogy el kell engednem. Remélem nem ÖRÖKRE!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése