- Anya! Te nem alszol?- kérdeztem zavaromban.
- De. Vagyis mindjárt megyek csak inni jöttem ki!- mosolygott ránk. Majd a konyha felé vette az irányt.
- Na jó ez ciki, volt!- nevettem el magam.
- Az!- nevetett Liam is.
- Liam, de most komolyan nem szálnál le rólam?
- Öhm nekem jó így! De azért megteszem amit kérsz.- ezzel fel pattant. Én is fel álltam majd Liam tekintetét fürkésztem.
- Tudod elég késő van a vezetéshez.- kezdett bele, de félbe szakítottam.
- Nem, nem el se kezd!
- De..- nézett rám kis kutya szemekkel.
- Nincs, de. Holnap találkozunk.- löktem az ajtó felé.
- Oké elmegyek, de előbb agy egy jó éjt csókot.
- Ezt kérned sem kell!- mentem közelebb majd megtettem amit kért. Liam elbúcsúzott én pedig felrohantam a szobámba. Elég fáradt voltam ezért úgy döntöttem, hogy reggel tusolok le.
* Másnap*
Mivel szombat van ezért megengedhetem magamnak a lustálkodást. Sajnos csak szerintem.
- Selena Montez! Kelj fel!- üvöltött rám Carmen.
- Hagy már aludni.- nyögtem.
- Nem segítened kell!
- Nagy vagy már old meg.
- De ezt nem tudom! Harryről van szó.
Erre a mondatára felkaptam a fejem.
- Mi van vele?- kérdeztem.
- Tegnap elhívott randira. Nagyon jól éreztük magunkat, de van egy lány!- fejezte be a mondandóját.
- Igen Carmen a földön vannak lányok.- mondtam gúnyosan.
- De megcsókolta Harryt!- szipogta.
El kerekedett szemmel néztem a barátnőmre elég későn, de kapcsoltam így gyorsan át öleltem.
- Jaj picim ne sírj! Lehet, hogy csak egy őrült rajongó.- próbáltam nyugtatni.
- Igen? Akkor honnan tudja a nevét?
- Ööö... hát... ööö... izé - nyökögtem.
- Majd én elmondom. Harry azért tudja a nevét mert együtt vannak. De akkor minek hívott engem randira?
- Nem tudom.- sütöttem le a szemem.
- Hát én sem!
Carmen fölkelt majd kiviharzott a szobámból.
- Várj hova mész?
Carmen szemszöge:
Meg sem halva, hogy mit kiabál utánam Sel ki rohantam a házból. Egy kis gondolkodásra van szükségem. Fel kell dolgoznom a történteket. Úr isten komolyan úgy csinálok, mintha én és Harry járnánk pedig semmi közünk sincs egymáshoz. Erőt vettem magamon és vissza mentem a házba.
- Hol voltál?- ugrott nekem Sel.
- Kint sétáltam.
- Jól vagy?- kérdezte aggódva.
- Persze- mosolyogtam rá.
- Örülök! Gyere nézzünk valami filmet.- ráncigált a nappaliba. Meg engedte, hogy én válasszak. Mivel nem akartam semmi csöpögős filmet nézni így egy horror mellet döntöttem.
Selena szemszöge:
Carmen ki választotta a filmet ám mielőtt be raktam, volna eszembe jutott Gab akit ma még nem is láttam.
- Carmen.
- Hmm?
- Hol van Gabriella?
- Ja büntiben.
- Szombaton?
- Igen valami kalamajkát csinált az ebédlőben és ezért az igazgató felsikáltatja vele az egész iskolát.- fintorgott.
Igen a jó öreg Gab. Nem is ő lenne,ha első nap nem vágja ki a bisztósítékot valamelyik tanárnál bben az esetben igazgatónál. Kár, volt hallgatnom a vöröskére még is csak egy vígjátékot kellet. volna megnéznünk. Ez a film a frászt hozza rám. Mikor vége lett már este hét, volt. Carmen csinált magának szendvicset majd azzal az indítékkal hagyott engem az üres földszinten, hogy megigérte anyukájának ma vido chatelnek. Ja persze én meg apáca vagyok. Azért mondom ezt ugyan is Carmen cikinek tartja, ha valaki az anyukájával chatel főleg ha mindezt kamerával főszerezik. Szerintem Harryt nézi twitteren. Tuti. Hirtelen csöngettek. Közelebb mentem az ajtóhoz, de nem mertem ki nyitni. Mi van, ha a filmből a gyilkos csönget? Ugyan már Sel ne képzelődj, ha ő lenne akkor biztos nem csöngetne. Ezzel a gondolattal a fejemben megfogtam a kilincset le nyomtam és kinyitottam. Sajnos nem az őrül gyilkos, volt hanem Zayn.
- Már azt hittem, hogy sosem nyitod ki.- mondta gúnyosan.
- Mit akarsz?
- Ha be engedsz elmondom!ú
- Mért engednélek én be?
- Azért mert zuhog az és és kíváncsi vagy mért is jöttem!
Meg forgattam a szem és félre álltam így utat engedve Zaynnek. Ezt nem hiszem el mintha otthon lenne. Csak úgy le huppan a kanapéra.
- Üzenetet hoztam!- szólalt meg.
- Ó igen? Kitől?
- Liamtől.
- És?- kérdeztem nyugtalanul.
- Ja. Szóval nem tud eljönni mert dolga akadt.
- Értem, de mért nem hívott fel?
- Azt nem tudom.- vonta meg a vállát.
- Pff- nézetem rá dühösen.
- Méregzsák csörög a telefonod.- szólt rám.
Méregzsák? Húzd le magad a lefolyón.
- Igen?
- Szia kicsim!- szólt a vonal másik végéből anyu.
- Mikor jössz haza?
- Máma biztos nem.
- Mért? Valami baj van?- kérdeztem aggódó hangon.
- Nem, dehogy is nyugi! Azért nem megyek haza ugyan is járhatatlan az út és a rendőrség lezárta.
- De akkor Gab, hogy jön haza?
- Nyugi velem van. Szállodában alszunk majd holnap találkozunk.- lerakta a telefont.
- Zayn te, hogy a francba jöttél ide?
- Kocsival. Mért mi van?
- Ááá semmi csak le van zárva az út.- próbáltam nyugodt maradni.
- Nincs gáz megyek a másik irányba.
- Malik nem érted? Járhatatlan az út és különben is a város végén lakunk ahhoz, hogy haza juss körbe kel kerülnöd szinte egész Angliát.- világosítottam fel.
- Akkor itt alszok.- vicsorgott rám.
Mielőtt bármit is mondhattam, volna a konyha felé vette az irányt.
- Nyugi Sel nyugi!- nyugtatgattam magam.
Mély levegőt vettem és felrohantam Carmen szobájába.
- Carmen!- suttogtam. Nem válaszolt vissza mert aludt. El vettem az ágyáról a gépet majd be takartam. Lottóznom kéne mert el találtam tényleg Harry oldalát nézegette. Halkan ki mentem majd le trappoltam a konyhába.
- Mit csinálsz?- néztem Zaynre.
- Szendvicset. Kérsz?
- Egy falat se mennem le a torkomon.- utasítottam vissza.
- Te tudod.
- Na jó megyek fürödni- jelentettem ki.
- Azt már nem- ugrott fel.- előbb én!
- Zayn állj meg!
- Wáá ez a te szobád?
- Ki másé lenne?
- Jól van na. Ó és saját fürdőd is van.- a fürdő fele vette az irányt majd be csapta az ajtót.
Nekem sem kellet több dörömbölni kezdetem az ajtónál.
- Zayn gyere ki onnan! Ha nem jössz én esküszöm bemegyek és kiráncigállak!
- Gyere, ha mered! Figyelmeztetlek pucér vagyok.- ordibált ki.
- Ne hülyéskedj gyere ki!
- Gyere be ha merész vagy!
Ez a majom a saját fürdőmből ki túr? Nem engedem! A szemem elé emeltem a kezem és berontottam.
- Eszméletlen hülyének nézel ki!- nevetett ki Zayn.
- Mért?- kérdeztem, de a kezemet nem vettem le a szememről.
- Nézz rám!- utasított.
- A-a.
- Félős nyuszi!
Erre a mondatára fel dühödtem és elkaptam a kezem.
- Te szemét!- dobtam szembe egy wc papír gurigával.
- Csalódtál mi? Tényleg azt hitted, hogy meztelen vagyok?!
Be vallom fel voltam készülve a látványra, de Zaynen, volt az összes ruhája. "szerencsére"
Nem tudtam megszólalni ezért egy fintorral ajándékoztam meg majd sarkon fordultam és az ajtó felé vettem, volna az irányt. De Zayn a derekamtól fogva vissza rántott és mélyen a szemembe nézett.
- Nem vagyok ahhoz elég bátor, hogy eléd álljak pucéran.- suttogta.
Mi ez a bizsergés? Hiszen utálom!
- Zayn!
- Pszt! Had élvezzem könyörgöm!- sóhajtozott. Végig simította a hátam ezzel azt érte el, hogy kirázott a hideg. A szánk kb. egy centire, volt egymástól. Valaki szakítsa félbe! Miket beszélek? Minden porcikám vágyott Zayn csókjára. A szemem csukódott át adtam magam teljesen a kísértésnek nincs vissza út.
- Ti mit műveltek?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése