10. Suli/ Randi!

Harry szemszöge:
Nem hittem, volna, hogy ilyen klassz barátnői vannak Selnek.
- És melyik étterembe megyünk?- kérdezte Carmen.
- Nando's.- jött a válasz Nialltől.
- Ki gondolta, volna.- forgattam a szemeim.
- Ne szemétkedj göndörke!- nevetett Zayn.
Inkább nem szóltam vissza mert nincs értelme. Mikor megérkeztünk Niall szinte berohant a kajáldába. Nem értem ezt a gyereket olyan pici mégis annyi kaja belefér. Be értünk mindenki rendelt magának valami finomat majd mikor végeztünk haza vittük a lányokat.
- Carmen!- szólaltam meg.
- Mhh?
- Nem adnád oda a számodat?
- Oh, hát persze!- kuncogott.
Lediktálta maj megölelt.
Selena szemszöge:
- Muszáj máris bemenned?- mondta Liam.
- Igen! Kicsit szeretnék a csajokkal lenni!- mosolyogtam rá.
- Rendben. De holnap velem kell lenned!
- Igenis kapitány!- szalutáltam.
- Hangosabban!
- Na Sponge Bob menj! Holnap találkozunk.
Átöleltem majd a kocsi felé vette az irányt.
- Nincs mit!- jött hozzám Zayn.
- Mi van?
- Tudod te azt!
- Ami azt illeti nem! Úgy, hogy légyszíves világosíts fel.
- Ha én nem lennék akkor nem ölelgetnéd így Liamet.
- Zayn kérdezhetek valamit?
- Ja.- mondta flegmán.
- Mondták már, hogy tapló vagy?- kérdeztem lenézően. Sarkon fordultam sajnos nem láttam az arcát, de gondolom meglepődött.
- Te úr isten ez gyönyörű!- sikított Gab és Carmen.
- Igaz?!
- Tudtam, hogy anyudnak jó az ízlése, de hogy ennyire!- fordult körbe Gab.
- Menjetek pakoljatok le a szobátokba én addig csinálok teát!- utasítottam őket.
- Oké!- jött mindkettőjüktől a válasz.
Föl rohantak a lépcsőn majd mikor készen lettek mindennel le jöttek a nappaliba. Ahol én már tea sütivel és teával vártam őket.
- Na, ha készen vagytok akkor elmesélhetitek, hogy kerültök ide!
- Kezdem én.- válaszolta Gab.- Mikor elmentél semmi sem, volt a régi. Hatalmas űrt hagytál magad után. Egyik nap rá kerestem Londonra képeket nézegettem majd olvasgattam róla. Hirtelen eszembe jutott, hogy de jó lenne ismét egy iskolába járni. Így rá kerestem néhány itteni iskolára. Szerencsémre nem kellet sokat keresgetnem. El mondtam az anyukának, hogy milyen ötletem támadt hihetetlen, de néhány perc hezitálás után rá vágta, hogy jöhettek, ha az anyud megengedi! Így felhívtam anyukádat aki idézem " még szép, hogy jöhettek" mondattal válaszolt. Nos ennyi lenne dió héjban.- fejezte mondandóját.
Én bólintottam majd Carmen felé fordítottam a fejem.
- Oké. Ahogy Gab is mondta az ő ötlete, volt ez az egész. Nekem már csak annyi, volt a teendőm, hogy meg győzzem az anyukámat.- mosolygott a vöröske.
- Örülök, hogy hiányoztam nektek!- szólaltam meg végül.
- Ezt, hogy érted?- kérdezte Gab.
- Hát úgy, hogy, ha nem hiányoztam volna nektek akkor nem ülnétek itt!
Oda ültem melléjük és jó szorosan megöleltem őket.
- De most te mesélj, hogy hogyan ismerted meg Liamet?!
- Leöntött!- nevettem. A csajok értetlen fejet vágtak így elmondtam nekik részletesebben.
- Sziasztok!- köszönt anyu.
- Szia!- ugrottunk fel mind a hárman.
- Látom épségben megérkeztettek!- nézett a lányokra.
- Igen!- bólogattak.
- Örülök. De holnap már iskolába kell mennetek.
- Ne már!- nyavajogtunk.
- Nincs hiszti! Menjetek és pihenjetek, az egyenruhátok az ágyatokon vannak.
Egyen ruha? Szuper anya apáca zárdába küld. Föl ballagtunk a szobánkba elkoöszöntem a lányoktól és egyből a fürdőbe vettem az irányt. Végeztem és egyből lefeküdtem mikor kinyitottam a szemem már reggel, volt.
- Gyere már Gab elkéssünk!- szóltam rá.
- Jól van megyek már!- ordított rám.
Komolyan mondom rosszabb mint egy ovis. Időben beértünk. Sajnos szembesülnöm kellet azzal, hogy nem egy osztályba járok a barátnőimmel. Sebaj az a fő, hogy legalább egy iskolába. Be léptem az osztályba és minden tekintett rám szegeződött. Én szép lassan elindultam a hátsó pad felé majd leültem.
- Jó reggelt!- jött be egy alacsony pöckös férfi.
- Jó reggelt.- skandáltuk vissza.
- Selena kérlek fáradjon ide mellém és mutatkozzon be!
Nagy nehezen fel álltam majd elindultam a férfi felé.
- Sziasztok! Selena Monteznek hívnak. Most költöztem ide anyukámmal Denverből.- jelentettem ki.
Az osztály unott fejjel nézett rám majd megszólalt a csengő.
- Hello Jessica vagyok!- jött mellém egy szőke hajú lány.
- Oh, szia Selena!- nyújtottam a kezem. De ő ezt nem viszonozta.
- Na ide figyelj ribi! Ez az én területem és nem szeretném, hogy be furakodj! Megérteted?- mondta lenézően.
- Ó és majd nem elfelejtettem ez a gönc írtó osdi!- nevetett maj el bakatatot a sleppjével.
Ribi? Gönc? Már elnézést véletlenül rajta is ugyan az a " gönc" volt. Istenem elvégre ez egyenruha. Nem érdemes ezzel a csajjal foglalkozni. A nap további része unalmas, volt. Mikor minden órámnak vége lett haza felé indultam. Még csak pár centig jutottam el mikor egy fekete autó sötétített ablakokkal.
- Szia Cica!
- Szia Kutya!- nevettem majd a kocsi felé vettem az irányt. Aki véletlenül nem tudná Liam, volt az.
- Azért jöttem, hogy elvigyelek egy randira.- jelentette ki.
- Értem és hova is megyünk?- kérdeztem.
- Lakat van a számon.
A legdurvább az, hogy ezt a lakatos dolgot komolyan is gondolta. Ugyan is egy árva szót sem szólt hozzám egész úton.
- Na ne a London eye! Ugye most csak viccelsz?- fordultam Liam felé.
- A-a.- vigyorgott.
- Én fel nem szállok rá.
- De hogy nem!- majd az ölébe vett és futni kezdett.
- Liam.. Li...- ordibáltam.
Mire észbe kaptam már bent voltunk a kabinba.
- Én szörnyen félek!- nyüszítettem.
- Nyugi!- húzott magához.
Szinte a legtetején voltunk mikor elengedett és az ablak felé fordított. Gyönyörű a látvány főleg így este. Liam hátulról átkarolta a derekam. Majd suttogva énekelni kezdett:


You're insecure,
Don't know what for,
You're turning heads when you walk through the door,
Don't need make-up,
To cover up,
Being the way that you are is enough
- Ezt a számot rád írták!- suttogott tovább.
Meg fordultam és mélyen a szemébe néztem. Mindenem remegett egyszerűen az ájulás szélén áltam. Liam közeledni kezdett már éreztem a leheletét az számon. Nem bírtam tovább közelebb húztam magamhoz és végre beteljesült az ajkaink egymás társaságát élvezték.
- Liam- szólaltam meg.
- Tessék!- simította végi a kezét a derekamon.
- Én...
FOLYTATÁS KÖVETKETIK!!