55. Fürdőzés

Selena szemszöge:
- Köszönöm a mai estét. Jól éreztem magam!- szólaltam meg a házunk előtt.
- Örülök, hogy tettszett. Miről is szólt a film?
- Volt egy fiú és egy lány...
- Igen? Mit csináltak?- hajolt közelebb.
- Szerinted?- fogtam meg a tarkóját.
- Hát...- mosolyodott el.
A szánk egy centire, volt egymástól. Leheletét már éreztem. Megnyalta cserepes száját ami igen szexire sikeredett.
- Selenaaa!- kiabáltak a lányok az ajtóból.
- Oda a romantika.- nevettem.
- Semmi baj holnap bepótoljuk.
- Akkor holnap.- intettem neki majd a lányokhoz mentem.
Kicsit mérges voltam rájuk. Annyira vártam már azt, hogy megcsókoljon. Na nem azért mert már szeretem csak abban reménykedem, hogy ha bekövetkezik akkor se perc alatt elfelejtem Z... Nem, nem mondom ki!
- Szia, szia!- kapálózott a szemem előtt Carmen.
- Neked is.
- Mi megyünk.- nevetett hülyén Gab majd el húzta mellőlem Carment.
Oké mi a fene folyik itt? Utánuk fordultam, hogy lássam hova mennek. A sötét akadályozta a látásom, de a nevetésüket hallottam úgyhogy még nincsenek messze. Megráztam a fejem. Csak nekem lehetnek ilyen "okos" barátnőim. Kifújtam a bent tartott levegőt majd lenyomtam az ajtó kilincset. Legalább villanyt hagyhattak, volna. Épp a kapcsolóért nyúltam, de neki mentem valakinek amit egy sikollyal jeleztem.
- Úristen te ki vagy?- lapultam a falhoz.
Az illető nem válaszolt csak felkapcsolta a villanyt.
- Áh, kisasszony végre hogy haza érkezett.- mosolygott Zayn.
- Zayn te meg mit csinálsz itt?
- Ki az a Zayn? Engem Pedronak hívnak!
- Mi ez a szín játék? És ez a maskara... nevetséges!- utaltam a pincér jelmezére.
Persze jól állt neki, de nekem hideg vérrel kell most végig néznem rajta. Egy egyszerű fekete szövet nadrág fehér ing és egy fekete selyem mellény, volt rajta. Jobb keze be, volt rogyasztva rajta pedig egy fehér szalvéta szerűség. Akár egy előkelő étterem kiszolgálója.
- Nos felkértek, hogy lepjem meg magát.- ejtette ki a szavakat őshonos brit akcentussal.
 Ellágyult a szívem, ha látnátok milyen cuki fejet vág ti is így éreznétek. Lábam remegett senki nem tudja ezt kiváltani belőlem csak ő. Kezét nyújtotta én pedig gondolkodás nélkül elfogadtam. Bevitt az étkezőbe ahol már meg, volt terítve. 
- Zayn én már...
- Khm.- köszörülte meg a torkát.
- Szóval Pedro én már vacsoráztam.
- Erről is gondoskodtam.
- Maga egy kincs.- forgattam a szemem.
-  Tudom.
" Te se vagy nagyképű" fejet vágtam. Ott álltam az étkező közepén Zaynt akarom mondani Pedrot nézve. Ő valamit matatott egy táskában majd hozzám fordult.
- Ha már vacsorázott akkor kövessen.
- Zayn ne játszadozzunk!
- Még mindig nem tudom, hogy ki az a Zayn.- vonta meg a vállát majd az ölébe kapott.
Nem ordítottam mert megakadt a lélegzetem. Ott tartott a karjában felvitt az emeletre egyenesen a szobámba.
- Várj itt!- tett le az ágyra majd be ment a fürdőbe.
Még mindig nem, voltam magamnál. Ez a nap igen furcsára sikeredett. Először a pompom csapatba jutás amit még  mindig nem értek, hiszen szörnyű voltam. Majd a lányok viselkedése és most Zayn aki Pedronak képzeli magát. Nevetve dőltem hanyatt.
- Úgy látom valakinek jó kedve van.- lépett az ágyhoz.
- Épp most ment el minden élet kedvem!
- Higgye el feltudom vidítani.
- Na és mivel?
Megfogta a kezem felhúzott majd bevezetett a fürdőbe. A szám tátva maradt. A helyiségben félhomály uralkodott. A tükörre vörös rózsa, volt ragasztva. De a legszebb a sarok kád, volt. Üveg mécsessekkel, volt kirakva a vízben rózsaszirmok. 

A szemem könnybe lábadt, de tudtam hogy türtőztetnem kell magamon.

- Tetszik?- kérdezte miközben az ajtót kulcsra zárta. 

- Igen. Most már kimehetsz!

- Tessék?

- Csak azt ne mondd, hogy mi ketten...- vörösödtem el.

- Szeretném, ha ma velem fürödnél.- húzott magához közel.

- Kivel? Pedroval vagy Zaynnel?

- Melyikkel szeretnél?- mosolygott kanosan.

- Egyikkel sem!- löktem el magamtól.

- Pedig muszáj lesz.

- Mért is?

- Bezártam az ajtót.

- Én pedig kinyitom.- vontam meg a vállam.

- Ahhoz tudnod kéne, hol van a kulcs.

- Zayn add oda!

- Nem! Én most fürdök.- kacsintott.

- Felőlem.

 Nem hiszem, hogy halotta amit mondtam. Elkezdte kigombolni az ingét. Rám nézett majd egy mozdulattal lehúzta. Szemem megakadt a felső testén. Szeretem ahogyan minden egyes mozdulatnál megfeszül az izma. Ajkamba haraptam amit ő is észre vett. Mosolyogva kicsatolta a nadrágját. Itt már nem bírtam tovább hátat fordítottam. Próbáltam másra gondolni, de elég nehezen ment, hiszen Zayn a közelemben van. Halottam mikor beszállt a kádba így már vissza fordulhattam.

- Nem akarsz beszállni?

- Úgy kezdted!- válaszoltam fen hangon majd felültem a mosógépre.

- Mért vagy ilyen maradi?

- Nem vagyok maradi.

- Akkor gyere be!

- Talán bemegyek.

- Várlak.- dőlt hátra.

- Fordulj el! Leszeretnék vetkőzni.

- Láttalak már úgy...

- Ha szeretnéd, hogy bemenjek akkor tedd azt amit mondtam!- parancsoltam.

Zayn csiga lassúsággal fordította a fal felé a fejét. Ahogyan ezt megtette szinte letéptem magamról az összes ruhadarabot. Majd be szálltam.

 Innentől kezdve +18 tartalom következik! előre leszögezem nem vállalok senkiért és semmiért felelősséget! További jó olvasást! :D

A víz jó habos, volt. Zayn amint észrevett rám kapta tekintetét. Olyan közel ültünk egymáshoz, hogy összeért a combunk.
- Hiányoztál.- tette a homlokát az enyémre.
Kész végem van! Valaki dobjon nekem egy mentő mellényt? Vagy legalább egy olyan gyógyszert ami lelassítja a szívverésem ami éppen ki akadt. Hosszú szempillái minden pislogásnál csiklandozták az arcom.
- Te már eleget áztál most én jövök úgyhogy legyél szíves ki szállni!- próbáltam nem figyelni a körülményekre. Ezalatt azt értem, hogy mindketten Ádám&Éva kosztümben ülünk egymás mellet, jó persze a hab takar, de én akkor is tudom.
- Kérdezhetek valamit?
- Ha utána kimész akkor igen.
- Szeretsz?- lábadt könnybe a szeme.
- Zayn én...- nem tudtam uralkodni magamon a tarkójára csúsztattam a kezem ő egyből a derekamtól fogva közelebb húzott magához.- Szeretlek! Mindennél jobban.
 Nem tétovázott száját az enyémre tapasztotta. Megnyalta alsó ajkamat a bejutásért. Megadtam neki. Nyelveink lassú táncot jártak. Zayn fölém keveredett, a víz erre az akciójára imbolyogni kezdett. Végig simított a combomon ami miatt a kirázott a hideg.
- Ma mindenhogy az enyém leszel!- suttogott.
Nyakamat támadta le szívogatni, harapdálni kezdte. Éreztem, hogy bizony a "kis Zayn" mereven áll. Erőt vettem magamon lecsúsztattam a kezem odáig majd fel-le kezdtem húzogatni. Zayn teste megrándult.
- Én... mindjárt.- zihált a fülembe.

Abbahagytam. Mérgesen nézett rám én pedig gonosz vigyorra húztam a szám. Fordított a helyzetünkön én kerültem felülre teljesen az ölébe húzott.
- Kész vagy édes?
- Rád mindig.- csókoltam.
Zayn szépen lassan belém hatolt nem akartam nyőgésel zavarni a meghitt csendet így egy elfojtott sikolyt sóhajba töltöttem. Eleinte ő diktálta az ütemet hiába én ültem az ő ölében, nem volt se túl gyors, se túl lassú. Minden egyes lökésnél hangos sóhaj tört fel belőlem és egyre mélyebben tudtam őt magamba fogadni. A végén már hagyta, hogy én irányítsak és kezeivel a mellemet kényeztette. A fürdőszobát a sóhajaink és nyögéseink töltötték be és kivételesen örültem, hogy nincs senki otthon. A víz hullámzott körülöttünk, egy kevés a földre is ment de nem érdekelt.
- Ahhw Zayn most már mindjárt… – sikoltottam és egy utolsó lökésnél, elélveztem.
Zayn hátát lágyan megkarmoltam és éreztem, ahogy ő is elélvez. Mély öblös hangon nyögött fel és magához szorított. Nem szálltam ki az öléből helyette zihálva öleltük egymást.
- Szeretlek!- mondta és homlokát az enyémhez döntötte.
- Én is szeretlek!...