47. Enyém!

- Perrie ne csinálj jelenetet!- csitította Zayn.
- Azt csinálok amit akarok. Felnőtt nő vagyok!- visítozott.
- Semmi okod a féltékenységre nem történt semmi.- próbáltam menteni a helyzetet.
- Zayn beszédem van veled!- húzta el mellőlem.
 Oké most elég! Hogy csábulhattam el? Majdnem megcsókoltam. Kívántam minden porcikámmal. Ő már nem az enyém. Perrie elvette tőlem.
- Haza megyek!- jött hozzám feldúltan Carmen.
- Mi történt?
- Nézd.- mutatott a táncparkett fele azon belül Harryre.
- Csak táncol.
- Mi van nem látsz? Ott enyeleg egy szőke cicával.
- Kedves barátnőm egyet jegyez meg a szőkék minden pasinál szóba jöhetnek.
- Perriere gondolsz igaz?
- Gyűlölöm! Be pofátlankodott a közegembe. Elveszi Zaynt. Ma holnap az életemet akarja élni.
- Jaj bébi!- ölelt meg.
- Le kell mondanom róla.
- De szeretitek egymást!
- Ahogy te és Harry.
- Ha szeretne...
- Szeret és téma lezárva. Ne járj úgy, mint én. Menj oda!- utasítottam.
- Jó, de velem jössz!
Mielőtt bármit is mondhattam, volna megragadta a karom.
- Hol voltál?- kapta el a derekam Elenor.
- Pihentem egy kicsit.
- Elég a pihenésből táncra fel!
Rá mosolyogtam majd ugrálni kezdtem a zenére. Hajamat lóbáltam nem törődtem senkivel és semmivel.
De a gonosz nem alszik.
 - Ide figyelj kicsi lány.- jött mellém Perrie.
- Nem hallak.- tetettem a süketet.
- Akkor is elmondom...
- Mit? Hogy Zayn és te boldogok vagytok? Akkor inkább bele se kezdj. Lehet, hogy vele vagy, de az enyém!
- Még sincs melletted. Törődj bele!- nevetett.- Nem szeret.
- Igen? Teszteljük!
A többiekre néztem. Láttam ahogy Louis és Niall körbe táncolják Elenort. Carment ahogy Harryvel egymást átkarolva állnak. Liamet a bár pultnál támaszkodva mellette pedig őt. Elindultam.
- Hova mész?- ragadta meg a kezem a szőkeség.
- Figyelj!
Át tolakodtam a bár pultig. Zayn háttal állt. Kockás piros ing fekete farmer gatya. Szokásos öltözék mégis mikor meglátom a gyomrom össze rándul. Ilyen elszántnak még nem éreztem magam. Jó lehetséges a whisky is segített, de csak egy picit. Zayn mögé mentem. Mély levegőt vettem a vállam felett Perrie-re néztem majd ördögi mosolyra húztam a szám. Megütögettem Zayn hátát. Fejét hátra fordította majd mikor meglátott teljes testével felém fordult.  Ahogy szembe fordult megragadtam a nyakát és megcsókoltam. Ő egyből átkarolta a derekam. Nyelve megnyalta alsó ajkamat a bebocsátásért. Nem engedtem. Ellöktem magamtól. Értetlenül nézett rám. Megvontam a vállam majd eljöttem onnan.
- Még mindig szeret!- súgtam Perrie fülébe.
Valamit kiabált utánam, de ezt most tényleg nem hallottam. Oda sétáltam Louishoz.
- Haza megyek.
- Megyek veled.
- Louis nagy vagyok!
- Tudom csak... Vigyázz magadra.
- Ne aggódj!- pusziltam meg.
Megfogtam a táskám és elhagytam a szórakozó helyet.
 Kint csak a lámpák égtek. Cipőmet a kezembe hoztam. Csak a csókon járt az eszem. Igen még mindig szeret. Biztos vagyok benne.  Lassan sétáltam. Síri csend, volt amikor egy hatalmas dörömbölést hallottam meg. Bevallom megijedtem így hát gyorsabban szedtem a lábam. Lélegzetem víz hangzott a kihalt utcán. Nagy csapást éreztem a fejemnél végül elsötétült a világ...