35. Nem veszíthetem el!

- Az úr autó balesetet szenvedett!
- Baleset? Mi? Hogyan?- sírva tettem fel a kérdéseket.
- Frontálisan ütköztek?
- Ütköztek? Ki ült még a kocsiban?
- Egy olyan tizennyolc- tizenkilenc év körüli fiú.
- Jól vannak?
- Azt sajnos nem tudom, de már elszállították őket a kórházba.
- Értem!- le raktam a telefont.
Lerogytam a földre. Egyszerűen ez képtelenség.
- Selena mi történt?- térdelt le hozzám Liam.
- Zayn autó balesetet szenvedett!- válaszoltam könnyeimtől fuldokolva.
- Jézusom! Most hol van?
Nem tudtam válaszolni.Kiment belőlem minden erő. A szívem szilánkosra tört. Nem veszíthetem el.
- Selena! Hol van?- ordibált rám Liam.
- Kórházban.- suttogtam.
Nem szólt semmit fölkapott a földről majd fogott egy taxit.
- Mi lesz, ha meghal? Vagy lehet, hogy már nem is él?!- gondolkoztam hangosan.
- Ne beszélj hülyeségeket. Zayn erős. Mindent kibír.
- Nem akarom elveszíteni! Ha ő meghal én is végzek magammal.
- Hagyd abba!- ordított rám ismét.
- Te ezt nem érted. Halálosan szeretem!- kiabáltam ami zokogást váltott.
- Sss... nyugodj meg!- ölelt magához.
A taxi sofőr meglepetten nézett minket. De nem érdekel mit gondolhat rólam/rólunk.
- Megérkeztünk!- szólalt meg a sofőr.
Liam kifizette addig én kiszálltam. Ismét a kórházba egy hete vagyunk Los Angelesbe, de már kétszer jártam itt. Liam biztatóan mosolygott. Nem mondom, hogy megnyugtatott. Gyors, de bizonytalan léptekkel mentünk be.
- Jó napot a baleseti osztályt...- lépet oda Liam a recepcióhoz.
Forgott a világ úgy éreztem, ha nem ülök le összeesek. Lehuppantam a piros székek egyikére. Néztem az emberek arc kifejezését. Volt aki sírt a bánattól, vagy épp a boldogságtól. Egy házaspár jött be a klinikára. A nő tolókocsiban gömbölyded pocakkal. A férfi zihálva hívott egy nővért. Közben utasította a feleségét mit hogyan csináljon. Nagyon aranyosak, voltak.
- Menjünk a negyediken van!- lépett oda hozzám Liam.
Feltápászkodtam és elindultam a lifthez. Felérve a negyedikre Elenor rohant hozzánk.
- Sziasztok!- köszönt.
- Helló.- viszonozta a gesztust Liam én csak bólintottam.
- Selena!- simogatta meg a fejem.
Nekem se kellet több sírva fakadtam szorosan magához ölelt. Kicsivel később plusz két kart éreztem a vállamon. Felnéztem Carmen, volt az.  Elmosolyodtam. Elengedtük egymást. Közelebb mentem a többiekhez.
- Honnan tudtátok meg?- töröltem le könnyeim.
- A menedzserünk szólt.- jött kórusba a válasz.
- Maguk Zayn Malik hozzátartozói?- jött hozzánk egy doktor.
- Igen!- pattantunk fel mindannyian.
- Bemehetnek hozzá. De egyszerre csak egy. Döntsék el, hogy ki lesz az.
- Ez egyszerű Selena megy!- szólalt meg Louis.
- Köszönöm!- mosolyogtam és elindultam a kórteremhez.
Benyitottam Zayn még aludt. Oda sétáltam hozzá és letérdeltem.
- Zayn! Szerelmem! Ébredj fel!- sírtam el magam ismét.
Megfogtam a kezét és belecsókoltam a tenyerébe. Ő erre elkezdett mocorogni. Szép lassan kinyitotta a szemét.
- Hála égnek!- sóhajtottam egyet.
Zayn ijedten elhúzódott tőlem.
- Zayn valami baj van?
Ő felült majd így válaszolt:
- Ki vagy te?...