2013. január 4., péntek

Új blog!!!!!


 És ismét egy új történetbe vágom a fejszém. Manapság rengetek 1D blog van, rettenetes nagy kihívás, hogy más legyen a te történeted mint a többieké, hisz nem akarják ugyanazt a sablonos sztorikat olvasni a directionerek. A barátnőm hatalmas Louis Tomlinson rajongó és sokat panaszkodott arról, hogy igen csekély a Louisos fanfiction. Így hát tessék Zsófim elindítom az első Louis által ihletet történetem!
 Tőletek kedves olvasóim annyit kérnék, hogy nézzetek és, ha tetszik olvassátok is. 

Love without words
Üdv Bebe

2013. január 3., csütörtök

59. Válassz ...


 Liam arca teljesen kisimult. Még nem láttam ilyennek. Nem akaratoskodott, meg sem próbált csókolni csak közel húzott magához majd szorosan megölelt.
- Köszönöm. - suttogta. - Köszönöm, hogy reményt gyújtasz bennem. Csak, hogy ez a remény ártalmas lehet, ha nem gondolod komolyan az esély szócskát. Sel ... Én most arra kérlek, hogy ülj le és gondold végig kit szeretnél magad mellett tudni. Most megyek és csak akkor keress, ha engem akarsz! - puszilta meg a homlokom majd kiment. 
Becsuktam az ajtót és letelepedtem a tv elé. Ment valami nyálas film. Nem tudom, hogy most mit kéne tennem. Van két remek srác ... és ennyi. Talán fel kéne adnom mindent.
- Szia kicsim! Hát te nem mentél el a bálba? - lépett be anya a nappaliba kezében bevásárló szatyor tömkelege. 
- Mond csak te meg vetted az egész élelmiszer boltot?
- Ne butáskodj ez csak pár dolog. Vettem csokis chipset.
- Akkor mire várunk? Ülj mellém és együnk. - paskoltam meg a kanapét.
 Anya kivett a szatyorból négy zacskó csokis chipset és leült mellém. Ilyenkor érzem azt, hogy nagyon szerencsés lány vagyok - már amiben - anya, mindig tudja, hogy mire van szükségem. 
- Hadd halljam az elejétől. - szólalt meg végül.
- Tessék?
- Valami miatt le vagy hangolva, gondolom nem azért mert letört a körmön. - nézett le bánatosan a kezére.
- Hát nem ...
- Fiú ügy?
- Jobban mondva fiúk! - helyesbítettem.
Anya szeme kikerekedett így hát mindent elmondtam. A ruha választástól Zayn kutyájának a haláláig majd a verekedését Liammel. Elmeséltem a Louis témát.
- Szóval most jól meg vagy Zaynnel?
- Igen. - bólintottam.
- De Liam iránt is kezdesz ismét érezni valamit.
- Pontosan.
- És még Louis ,,haragszom rád " nyavalyája is a válladat nyomja. 
- Látod érted te ezt! Segítenél?
- Nem!
- Tessék? - kérdeztem elhűlten.
- Magad kreáltad ezt a kalamajkát egyedül is kell kikászálódnod belőle. Hallgass a szívedre, kicsim.
- És mi van akkor, ha a szívem rosszul dönt?
- Ezt verd ki a fejedből, bízom benned ahogyan Liam is. 
- Látod még te is Liamet hozod fel példának. - fogtam meg egy díszpárnát, belemélyesztve a fejem ledőltem a kanapéra.
Legszívesebben kitépném a szívem a helyéről és kidobnám az első kukába ami az utamba kerülne. Hogy lehetek ennyire lelketlen? Nem tehetem ezt egy fiúval sem.
- Én egy Ribanc vagyok! Hatalmas R - el az elején. - dörmögtem bele a párnába.
- Dehogy vagy az! - kezdte el simogatni a hajam.
- De az vagyok!
- Nem, az igazi ribancok nem vallják be, hogy azok.
 Nem akadékoskodtam tovább. Anyának is meg van a véleménye rólam és saját magamnak is. Szememre mintha öt - öt kilós súly nehezedett rá, lélegzetem egyre nehezebb lett. Anya simogatása célt ért. Elaludtam.

_____.: * :._____

 - Oké én megmondtam, hogy ez nem jó ötlet. - nevetett rajtam Liam.
Egy tóparton voltunk körülöttünk egy rét terült el ami tele volt virágokkal. Én egy sziklán álltam ami benn volt a vízben. Rajtam mindössze egy farmer rövidnadrág és egy fehér póló volt ami csurom víz lett a bénázásom miatt. Liam a parton egy lepedőn és kacagott.
- Nevess csak! - öltöttem rá a nyelvem.
- Bocsánat csak olyan vicces voltál. 
- Haha ... Átlátszik a felsőm. - gondolkoztam hangosan.
Elfordultam tőle majd a rám tapadt felsőt kezdetem el bizergálni. Csak én lehetek ilyen szerencsés. A víz megimbolygott éreztem ahogyan valaki felmászik a sziklára és átkarol. 
- Nekem tetszel vizesen. - puszilta meg a nyakam.
- Gondolom milyen szép lehetek, akár csak egy ázott kutya.
- Szeretem a kutyákat!
- Liam Payne. - fordultam vele szembe. - Ma nagyon vicces kedvedben vagy.
Ő csak kacsintott, felemelt és kivonszolt a partra. Leültünk a lepedőre. Liam ki vett egy csokis muffint a piknikes dobozból majd azt kezdte el enni. Én hanyatt dőltem és a világos kék eget kezdtem el szemlélni.
- Szép, nem? - feküdt mellém.
- Az.
Liam felém hajolt mélyen a szemembe nézett. Szinte farkas szemet néztünk. Minden egyes porcikámmal szerettem volna megcsókolni ám ő csak a homlokomat puszilta meg.
- Szeretlek. - mosolygott.
- Akkor mért nem csókolsz meg?
- Mert még az övé vagy!

 A szemem kinyitódott. A kanapén feküdtem. Szóval csak álmodtam. Döntenem kell, ez így nem mehet tovább. A telefonomért nyúltam és tárcsáztam. Második csengetésre fel is vette:
- Szia. - szólt bele.
- Zayn beszélnünk kell! ...     

2013. január 2., szerda

58. Bál...vagy mi


Talán rosszul kéne éreznem magam, azért mert nem vagyok hajlandó belemenni egy ilyen játékba. De egyáltalán nincs bűn tudatom. Eleget szenvedtem. Most befogom tartani azt az ígéretemet amit megfogattam: Boldog leszek azzal az emberrel akit szeretek. Persze David is közel áll a szívemhez, de nem úgy mint Zayn. David csak egy barát! Elég későre járt mire hazaértem. A lányok biztosan alszanak így nem csaptam nagy zajt. Lábujj hegyen mentem fel a lépcsőn. Ahogy beértem a szobámba el állt a lélegzetem Zayn az ágyamban aludt a hőn szeretett mackómmal. Olyan édesen szuszogott. Gyorsan pizsibe öltöztem és mellé bújtam.
- Megjöttél? kérdezte rekedt hangon.
- Igen. Bocs, hogy eddig elmaradtam.
- Semmi baj!- csókolt meg majd vissza aludt.
A mellkasára hajtottam a fejem majd én is álomba szenderedtem.
Másnap reggel
 Hiányérzetem volt mikor felébredtem. Nem is csodálkozom hisz Zayn nem volt mellettem. Felültem, hogy jobban szemügyre vegyem a szobát. Vajon elment?  Biztos szólt volna! Felvettem a mamuszom és lebaktattam a konyhába.
- Jó reggelt!- puszilt meg Zayn amint beértem.
- Reggelit készítesz?
- Gondoltam megleplek! Éhes vagy?
-  Most ezt komolyan kérded? Úgy korog a hasam, mintha az ég dörögne.
- Akkor tessék leülni!- húzta ki a széket.
Leültem Zayn pedig velem szembe. Mikor elkezdtünk reggelizni hatalmas sikoly ütötte meg a fülünket!
- MA VAN!- futott be a konyhába Carmen és Gab.
- Mi van ma?- kérdeztem teli szájjal.
- Az őszi bál!- táncolt Gab.
- Ne! Totál kiment a fejemből.
- Csak azt ne mond, hogy még ruhád sincs!
- Hát...izé...
- Gratulálok Selena, megérdemelnéd a tyúk eszű liba díjat!
- Nyugi megoldjuk!- csitította Carmen Gabet.
- Én nyugodt vagyok!- tettem fel a kezem.
- És ki lesz a párod?- vonta fel szemöldökét Gabriella.
 Sejtelmesen Zaynre néztem aki egyből vette az adást és engedelmesen feltette a kezét. El kellett mosolyodnom, mert olyan aranyosan festett.
- Egy probléma megoldva!- kacsintottam.
- De a legfontosabb még nincs úgyhogy gyerünk!- dobta ki a kezemből a vajas pirítóst majd felállított.- Zayn t se ülj ott indulj öltönyt venni.
- Sajnálom!- tátogtam neki majd felrohantam a lépcsőn.
 Mikor a szobámba léptem Carmen mint aki megőrült dobálta ki a cuccaimat a szekrényből.
- Tessék ezeket vedd fel!
- Ööö... nem hiszem, hogy a skót mintás szoknya illik a török gatyához.
- Akkor válaszd ki az egyiket!- vonta meg a vállát.
Meg kell mondanom nem dilemmáztam sokat... egyiket sem vettem fel. Helyette inkább egy farmer shortot és egy fehér pólót vette fel. A hajamat szabadon hagytam.
- Shopping Time!- kiabálta el magát Gab mikor indulásra készen álltam.
***
- Na csajok hol kezdjük?- néztem rájuk.
- Csak kövess minket.- húztak a kezemtől fogva be egy boltba.
- Mindent felpróbálsz amit a kezedbe nyomunk!- adta ki a parancsot Carmen.
- Igenis kapitány!- szalutáltam majd az egyik szabad próbafülkébe mentem.
- Első összeállítás.- dobott be egy rózsaszín hosszú estélyi ruhát a fülkébe.
Akkor kezdjük sorolni ennek a ruhának a hibáit:
1. Nekem túlságosan plázacicás.
2. Hadilábon állok a rózsaszínű cuccokkal.
3. Túlságosan hosszú- egészen a bokámig ér- nekem elég szép hosszú combjaim vannak nem árt, ha megmutatom őket.
Mindenesetre felpróbáltam majd kimentem a lányokhoz akik persze egyből a hozzáillő cipőt, sminket kezdték el taglalni. Ragaszkodtak ehhez a ruhához ám én folyton ellenkezdtem velük. Elvégre rajtam lesz, én fogom egy éjszakán át hordani nem pedig ők. Így hát kezembe vettem az irányítást. Nem lacapacáztam egy tetszőleges sort választottam és azon kezdtem el kutakodni.
- Geronimo!- kiabáltam fel!- Lányok azt hiszem nem keresgélek tovább ez az én ruhám!
A ruha fehér csipke mintázatú, combközépig ér. Pont tökéletes!
__________.:*:.__________
 - Hulla fáradt vagyok! - dőlt le a kanapéra Gab.
- Most még pihenhetsz, de este fel kell pörögnöd, hisz buli lesz!
- Biztosíthatlak vöröske, hogy mire lemegy a nap ki jön belőlem a party állat. - kacsintott Gab.
 Időközben én is úgy döntöttem, hogy lepihenek egy kicsit ám előbb felhívtam Zaynt, hogy értesítsem arról a rettenetesen font hírről, hogy milyen lett a ruhám szine. 
- Szia képzeld megvan a ruhám. Nyugodj meg nem kell rózsaszínt felvenned. - hadartam.
- Biztos örülne, ha most ezt tudná. - szólt a telefonban Liam.
- Ó - rökönyödtem meg -, talán rossz számot ütöttem be?
- Nem csak Zayn nincs otthon sőt Londonban sincs.
- Hö? Nekem egy szóval sem említette, hogy elutazik. 
- Mert hirtelen jött. Tudod Bobi a kutyája ... meghalt. Szegény nagyon szomorú volt. 
- Elhiszem. Úgy látszik én most ebből a buliból kimaradok. Egyedül fogok otthon kuksolni. 
- Ez egy felhívás keringőre? - nevetett.
- Nem mivel nem tudok keringőzni.
- Franc pedig szívesen keringőztem volna. Te hálóingben én pedig pizsamában.
- Sajnálom, de erről le mondhatsz. Mit szólnál helyette egy nyugis dvd - hez? 
- Mhh ... legyen.  Nyolcra ott leszek. Szia. - tette le a telefont.
Zayn most biztos kiborult inkább nem zavarom. Valószínűleg a családjával van. A plafont bámulva elaludtam.

 - Selena, te még nem vagy felöltözve? - ordított a fülembe Gab.
- Ja tényleg elfelejtettem szólni, hogy nem megyek. - válaszoltam kómásan.
- Mi az, hogy nem jössz? - lépett be Carmen. - Zaynnel megint mosoly szünet van?
- Nem dehogyis, csak meghalt a kutyája és hazautazott Bradfordba.
- Szegény ... Akarod, hogy veled maradjunk?
- Még csak az kéne. El leszek, Liam hamarosan itt lesz.
- Rendben. - mosolygott Gab.
Kábultan kiszálltam az ágyból majd lementem a nappaliba. Már a lépcső utolsó fokát léptem át mikor csengettek.
- Szi ... Ú, de elegánsak vagytok. - tátottam el a számat.
Niall és Harry állt az ajtóban talpig fekete fehérben. Láttam már őket így, de most sokkal jobban néznek ki.
- Köszönjük. - puszilt meg Niall majd Harry is. - Te mért nem vagy felöltözve?
- Ö ... elvileg van rajtam ruha. - néztem végig saját magamon.
- Nem úgy értettem-
- Öhm ... beszélhetünk? - nézett rám Harry kétségbe esetten.
Niall ördögien elmosolyodott és felszaladt a lépcsőn. Remélem a szobámat elkerüli. Harry a földet nézte ... ajjaj azt hiszem elég nagy a baj. Meg simogattam az alkarját erre felucsódott. Megfogta a kezem és behúzott a konyhába. Harry nem ilyen, ő rajta nem lehet látni ha valami baja van. Bár mostanában elég gyanús volt alig beszélt hozzám sőt kerülte a társaságom. Beérve a konyhába leültünk az asztalhoz. 
- Mi történt? - törtem meg a csendet. - Esetleg van valami baj? Rosszba vagytok Carmennel? 
- Nem dehogyis vele, velünk minden rendben.
- Akkor?
- Honnan veszed, hogy baj van? Nem is mondtam semmit. - nevetett.
- Harry Styles kezdek félni!
- Te vagy az egyetlen aki át lát rajtam még Carmen sem szokta észre venni, ha valami nincs rendben idebent. - fogta meg a fejét. - Ezért is kerültelek. Így gyanúsabb lettem, mi?
- Bizony.
- Én nem olyan vagyok, mint Zayn. Sőt egyikőnk se olyan. Ő simán eltudja játszani, hogy minden rendben ellentétben Liammel. Lousi már egy hete nem is beszél velünk.
- Tessék? - kerekedett ki a szemem. - Mi az, hogy nem beszél veletek?
- Ezekről ne is volna szabad tudnod. Louis a lelkünkre kötötte, hogy téged ebből kihagyunk még, ha te is vagy a fő téma. 
- Harry kérlek beszélj világosan. 
- Szóval ... Liam és Zayn haragban vannak. Miattad!
- De ... mi? Miattam?
- Igen. Ez már régen is ott bujkált kettőjük között, de csak most jött a felszínre. Valamelyik nap dedikálásunk volt és Zayn ... Szóval Zayn elég erősen flörtölt az egyik rajongóval. Jó persze itt még nincs semmi gond, hiszen csak egy ártatlan flörtről volt szó, vagyis mi ezt gondoltuk. De mikor mindennek vége lett Zayn nagy büszkén bejelentette, hogy megszerezte a lány számát és több mint valószínű, hogy felhívja. Természetesen Louis erre felbődült, hiszen veled van együtt. Zayn kijelentette, hogy attól mert képletesen veled van még nem azt jelenti, hogy nem szabad csajoznia. Ekkor csatlakozott hozzánk Liam. Na és itt kezdődött a baj. Zayn folytatta nevetséges monológját a nőkről. Liam rá kiabált. Persze Malik sem hagyta magát. Így előjött minden. Főleg a Liammel való zűrös kapcsolatod. Zayn nevetve megjegyezte, hogy nem volt képes megtartani téged így őt érte a megtiszteltetés, hogy ... Érted? Hogy ő vette el neked. - nézett a földre fülig pirosodva. - Liam tiszta erőből behúzott neki ezzel elkezdődött nagy és véres verekedés.
 Elhűlve hallgattam végig- Soha nem gondoltam volna ezt róluk. Azt hittem nem neheztelnek egymásra- Tévedtem.
- Készen vagyunk! - lépett be a konyhába Carmen királykék estélyiben.
- Csoda szép vagy! - csókolta meg Harry. - Sel ... beszélj Liammel ő majd részletesen elfog mesélni mindent.
Bólintottam egyet, megöleltem a lányokat majd kikísértem őket az ajtóhoz. Nagy integetés közepette nem vettem észre, hogy Liam parkol le a házunk előtt. Kiszállt az autóból, bennem megállt az ütő.
- Helló! - lépett közelebb.
Fején kapucni volt ami teljesen eltakarta az arcát. Hiába akartam alá nézni nem sikerült. Megfogtam a kezét és behúztam a házba.
- Na, mit nézünk? - szólt a hangjában izgalmat véltem felfedezni.
- Az arcodat.
- Nem is tudtam, hogy van ilyen film!
Elengedtem a fülem mellett ezt a mondatát. Lehajtottam a kapucnit a fejéről. Liam megrökönyödve pislogott rám. Én azonban pont arra számítottam ami fogadott, Liam szája teljesen fel volt repedve bal arcán hatalmas karmolás.
- Szóval tudod! - hajtotta le a fejét.- Bocsáss meg elkapott a hév. Annyira igazságtalan a sors, nem?
- Nem a sors. - lábadt könnybe a szemem. - Mi vagyunk igazságtalanok!
- Lehet ... Selena én még mindig nagyon szeretlek. De tudom, hogy már késő. Nem kaphatlak vissza. Vagy ...Mondd meg te! Van még esélyem? - fogta meg a derekam majd magához húzott. Homlokát az enyémre tette.
Próbáltam palástolni a meglepődésemet, de nem ment.
 - Talán ... Van esélyed!


__________.:***:.__________
 Sziasztok! Visszatértem. Igérem ezentúl nem tűnök el ilyen sokáig. Becsület szavamra. 
BOLDOG ÚJ ÉVET!
























2012. október 17., szerda

Magyarázat!

 Sziasztok! A másik blogomban már megemlítettem, hogy el romlott a gépem (most is az egyik barátnőmnél vagyok) így nem tudok részeket fel tenni, mivel rajta vannak a fejezetek! Lesz még sok sok! Csak nem tudom, hogy mikor lesz készen de amint ismét használatba vehetem ígérem hozom!
Érdemes lesz a továbbiakban is olvasni a részeket mert egy HATALMAS fordulat lesz benne ennyit elárulók.
 xx bebe

2012. szeptember 28., péntek

Fejlemény!!

 Mivel elkezdődött a suli így nekem (sajnos) nincs sok szabad estém amit nem tanulással töltök. Elég nehéz úgy ihletet kapni, hogy a hátam mögött egy halom könyv vár rám. A másik blogomat is csak úgy tudom "folytatni", hogy ott már előre meg van írva néhány rész! A lényeg az, hogy még pár napig BIZTOS nem lesz rész! De ne csüggedjetek valamelyik nap rá szánom magam!!

#sorryguys

xx bebe

2012. szeptember 16., vasárnap

57. Szappanopera

" Selena ebben a három hétben tedd a legboldogabb emberré. Mert jelen pillanatban te számítasz neki a világon a legjobban!"

- Mindent megteszek azért, hogy jól érezze magát!
- Nem Selena te nem értesz engem.- törölgette rongy papír zsebkendőjével a szemét.- Szeretném, ha hozzá mennél az unokámhoz.
Hogy tessék? Menjek hozzá? De, hiszen én még csak tizenhét éves vagyok. Éretlen az ilyen dolgokhoz. Meg hát... meg hát nekem Zayn életem szerelme. Nem tudtam megszólalni leblokkoltam. Hogy kérhet ilyet tőlem?
- Selena kicsim.- térdelt le mellém.- Tedd meg Davidért.
- Én.. én megteszem!- csuktam le a szemem ami taktikai hiba, volt hiszen egyből kicsordult egy rakoncátlan könnycsepp.
- Köszönöm!
Zayn szemszöge
- Még egyszer elpróbáljuk utána szabadok vagytok!- szólt hozzánk Jim a koreográfusunk.
- Már épp ideje leszakad a lábam. Gondoljatok csak bele, ha egy lábbal kéne fellépnem. Többé nem Toy Story Liam lennék, hanem rokkant Liam.- vágott értelmes arcot.
- Nyugi már csak pár perc.- paskoltam meg a vállát.
Nos az a pár perc kerek egy óra lett. Niallnek köszönhetően na meg a két bal lábának. Mindegy túl estünk a próbán. Louisnak az az ötlete támadt, hogy menjünk el a Nando's-ba vacsorázni. 
- Én inkább Selenával töltöm a szabad időmet.
- Öreg le sem tudnád tagadni, hogy oda vagy a húgomért.
- Nem is akarom és most, hogy minden rendben van köztünk nem engedem át senkinek!- mosolyogtam majd felkaptam egy energia italt és rohantam is a kijárathoz. 
Olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudtam Selékhez mentem.
- Sziasztok!- léptembe a házba.
- Csáó!- jött a hang a nappaliba.
- Mizu veletek? Selena?- ültem le a kanapéra.
- Ha jól hiszem a kórházba ment.- válaszolt Gab.
- Mért valami baja van?
- Nem dehogyis. Csak ott van dolga!- vágott poker arcot Carmen.
- Húú akkor megnyugodtam. Szerintem itt alszom úgyhogy, ha megbocsátotok...
- Menj csak jó éjt!

Selena szemszöge
 Elkellet jönnöm arról a helyről. Nem bírtam ott maradni. Hatalmas felelősséget vállaltam. Én idióta bár csendben maradtam, volna. Kezd az életem spanyol szappanoperára hasonlítani. Erről most csak én tehetek!
- Jó estét David Colmen kórtermét keresem.- léptem a recepciós hölgyhöz.
- Sajnálom, de véget ért a látogatási idő. Kérem jöjjön vissza holnap.
- Csak pár percről lenne szó.
- Nem lehet.- tettet szomorúságot.
- Hátha nem akkor nem!
Úgy tettem mintha elhagynám az épületet ám ez nem, volt a terveim közt amint elfordította a fejét felrohantam a lépcsőn. Mivel nem tudtam, hogy melyik kórteremben van ezért mindegyikbe benyitottam. Meg kell mondjam szörnyű dolgok vannak ebben a kórházban.
- Selena te mit keresel itt?- kerekedett el David szeme amikor az ő kórtermébe nyitottam be.
- Hozzád jöttem. Mond csak jól vagy?- térdeltem az ágya mellé.
- Most már igen.
- Én... én annyira sajnálom.
- Szóval tudod. Ki mondta el?
- Az lényegtelen.
- A nagymamám, volt igaz?
- Igen. De nyugi ez nem befolyásol semmit, hisz szeretjük egymást nem?
- Nem.- hajtotta le a fejét.
- Tessék?
- Te Zaynt szereted!
- Én...én...én...- sírtam el magam.- Nem én téged...
- Ne hazudj kérlek. Mindent tudok. Akármit mondott Ghertrúd nagyi nem kell bele menned.
- David miről beszélsz?
- Selena nézz a szemebe úgy mond, hogy szeretsz!- nyúlt az állam alá majd felemelte a fejem.
Belenéztem kékes zöld szemeibe csak sajnálatot éreztem nem pedig szerelmet. Mért hazudok saját magamnak? Nem érzek iránta semmit!
- Nem tehetem ezt veled!- álltam fel.- Csak tönkre tenném magam, téged és Zaynt. Én őt szeretem. Annyira sajnálom. De nem vagyok hajlandó boldogtalanná tenni egy olyan embert akit tiszta szívből szeretek és aki a világot jelenti nekem!...

2012. szeptember 8., szombat

56. Szív

Tudom jó sokat kellet várni az új részre, de minden össze jött. Alig, voltam gép közelbe. Mivel elkezdődött az iskola és a legkevesebb, ha kevésnek lehet nevezni a 7 órát ami szerdán van. Így csak szombatonként tudok majd hozni részt. Remélem tetszeni fog a rész. Jó olvasását. xx bebe
 - Jó reggelt!- puszilta meg az arcom Zayn.
 A szemem kinyitottam. Muszáj, volt elmosolyodnom annyira szexin nézett ki. Haja le, volt simulva a homlokára arca borostás. Na és azok a szemek... lélegzet elállítóak. Hogy lehet valaki ennyire tökéletes? Oh, tökéletesről jut eszembe a békülésünk nem is sikerülhetett, volna jobban. 
- Jó újra melletted ébredni.- csókolt meg.
- Szeretlek!
- Én is téged. Van valami programod mára?
- Délelőtt suliban vagyok, délután pedig a tiéd.
- Remek van pár ötletem arra, hogy mivel üssük el azt az időt.- ült ki az arcára egy kanos vigyor.
- Akár mi is lesz biztos vagyok benne, hogy élvezni fogom.
 Zayn kacsintott majd kiszállt az ágyból. Nyögés közepette csatlakoztam majd kézen fogva hagytuk el a szobát.
- Istenkém végre így látni titeket.- ölelt át mindkettőnket Carmen amint a konyhába értünk.
- Szép párosítás vagytok az már tuti!- mosolygott Gab.- Reggeliztetek?
- Még nem!- ráztam meg a fejem.
- Hát nem is fogtok mert nem maradt semmi.
- Én nem is vagyok éhes. Elvigyelek a suliba?- nézett rám kérdően Zayn.
- Am mért is ne? Megyek és felöltözöm.
- Veled tartok.
- Nem nem!- nevettem majd felmentem a szobámba.
 Felvettem az egyenruhám hajamat szabadon hagytam. Sminket most nem raktam fel mivel első órám tesi és úgyis leizzadnám.
- Mehetünk.- kiáltottam ahogyan leértem a lépcsőn.
- Szuper.- jött ki a konyhából Zayn.
- A lányok nem jönnek?
- Ők majd később.
- Értem akkor indulás.
 Az utcán végig egymás kezét fogtuk. Néhány ember (főként lányok) igen ferde szemmel bámultak. Gondolom furcsa lehet nekik, a párosításunk. Hiszen engem Louis húgaként ismernek nem pedig Zayn csajaként. De végül is ezt is meg kell szokniuk. Mert sokáig együtt maradunk.
- Köszönöm, hogy elkísértél!- mosolyogtam a suli előtt.- De most be kell mennem.
- Akkor el is engedlek.- adott egy csókot majd én a suliba ő pedig haza (gondolom) ment. Amint beértem Daviddel találtam szembe magam. Ez az én szerencsém. Most, hogy mondom el neki, hogy új pasim van aki egyben a régi és mindig is őt szerettem? Valami mesébe kellene csomagolnom. Egyre jobban közeledett így tennem kellet valamit. A torna teremhez egy hosszú folyosó vezet. Még reggelis sötét elég ijesztő és büdös amit nem csodálok hiszen a focisták mezeit egy héten csak egyszer mossák ki. Hiába gazdasági válság van spórolni kell a mosóporral. Gyorsan befordultam oda és hosszú léptekkel meneteltem. Már épp az öltöző ajtaját nyitottam, volna ki mikor valaki megragadott hátulról és a falnak szorított. 
- Menekülsz előlem?- nevetett.
- David megijesztettél!
- Végig csak te jársz a fejembe sikerült az ujjaid köré csavarnod.- nézett mélyen a szemembe.
 Kerülni akartam a szemkontaktust kisebb nagyobb sikerrel ment is a dolog mind addig míg meg nem éreztem leheletét az arcomon.
- David elszeretnék valamit mondani.
- Hallgatlak.
- Hol kezdjem?- túrtam bele a hajamba.
- Ahol csak akarod.
- Szóval... a testvéremnek van egy bandája.
- Tudom a One Direction.
- Pontosan. Zayn és én...- nem tudtam befejezni ugyanis David zihálni kezdett.- Minden rendeben? 
- Igen csak... kérlek hozd ide a pipám!
- Hol van?
- Aaaa.... Selena hívj segítséget!
 Szemem kikerekedett, de nem blokkolhattam le rohanni kezdtem a tanári felé. Legalább két percig dübörögtem az ajtón mire Miss Morgan ajtót nyitott. Mindent egy levegővel elmondtam egyből a mentőket hívta. Addig én visszamentem Davidhez aki nem, volt egyedül.
- Jó reggelt Selena!- üdvözölt Mr. Clime.
- Magának is.- motyogtam majd letérdeltem Davidhez.
 David a szívét fogta lélegzete egyenletlen volt. Mr. Clime azt tanácsolta, hogy ne kezdjek vele párbeszédet mert az csak rontana a helyzetén. Rádőltem a vállára ő egyből a fejemre hajtotta a sajátját. Zokogtam nagyon rossz, volt így látni. A mentő viszonylag gyorsan kijött. Nem tudták a helyszínen ellátni így kórházba vitték. Szerettem, volna vele menni, de nem engedték. Képzelhetitek, hogy telt a napom hátralévő része. Amint kicsengettek a hetedik órámról rohantam Ghertrúdhoz David nagymamájához.
- Csókolom.- léptem be a házba.
- Angyalkám.- ölelt meg kisírt szemekkel.- Gyere üljünk le a nappaliba és ott mindent elmesélek.
 Bólintottam majd követtem. Nem szólaltam meg csak figyeltem. A nappali közepén egy kis üvegasztalka van rajta két teás csésze. Szóval tudta, hogy jövök?! Töltött mindkettőnknek. Majd bele kezdet:
- Davidnél ötéves korában diagnosztizálták a szívelégtelenséget. Akkor még gyógyszerekkel és különféle terápiákkal akarták helyrehozni. De tudtuk, hogy nem segít. Öt hete, volt vizsgálaton ahol megállapították, hogy súlyosabb lett a helyzete. Szív át ültetésre lesz szüksége. De ha nem tudnak neki új szívet "adni"....- sírta el magát.
- Akkor mi lesz?- kérdeztem elhaló hangon.
- Akkor meghal!
- Hogy mi? Nem ez nem lehet! Mért nem mesélt erről?- járkáltam fel alá a fejemet ütlegelve.
- Nem akarta, hogy sajnálatból legyél vele.
- Most mit tegyek?
- Először is felkel készülnünk a legrosszabbra.
- Nem készülök fel! Manapság az orvosi tudomány mindenre képes meg mentik az életét! 
- Hogy új szívet kapjon egy a milliárdhoz. Az orvosok három hetet adtak neki.
 Végem lett. Levágódtam a földre. Három hét? Még csak tizenhét éves előtte áll az élet nem halhat meg! Nem lehet ilyen igazságtalan az élet!
- Selena ebben a három hétben tedd a legboldogabb emberré. Mert jelen pillanatban te számítasz neki a világon a legjobban!...